JÖVŐ MÉHEI MÉHÉSZETI TERV
MÉHÉSZETI TERV
BEVEZETŐ
Célunk egy családi kisgazdaság kialakítása, melyben a méhészet az egyik fő tevékenység. A méhek szeretete és a méhészeti tevékenység családunkon belül öröklődik. Ezt a hagyományt folytatjuk.
Méhészetünk egyik ága természetesen a méztermelés.
Másik ága pedig egy - szakmai együttműködő partnerekkel végzett - tudományos kísérletsorozat lesz, amellyel varroa atka rezisztens génállomány hozható létre.
1. TERVEZETT KÍSÉRLET: VARROA ATKA REZISZTENS MÉHGÉNÁLLOMÁNY LÉTREHOZÁSÁRA - DBBB PROGRAM
Varroa atka rezisztens krajnai méhcsaládok létrehozására vállalkozunk. Egy többszörösen tesztelt európai módszerrel fogunk dolgozni. A módszert eddig Európa szerte 7 nagyobb méhészetben tesztelték le -krajnai méheken is- és eredményességét tudományos kutatások igazolták. https://link.springer.com/article/10.1007/s10530-019-02001-0.
Az atka elleni küzdelem helyett; a varroa atkához való lehetséges rezisztencia kialakítására és a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodásra helyezzük a hangsúlyt. Egy Európában már 10 éve sikeresen zajló méhészeti kísérlethez csatlakozunk. Neve: a 'Darwin-i méhek fekete doboza' (Darwin's Black Bee Box). Ez egy tervszerűen megvalósítható természetes szelekción alapuló méhgenetikai fejlesztési program.
A DBBB módszere végeredményben varroa atkára rezisztens anyákat/méhcsaládokat hoz létre. A DBBB projekt javasolt időtartama minimum 4 év. Az eddigi DBBB kutatásokat a holland Agrárminisztérium és az Európai Bizottság finanszírozta.
A DBBB kezelés előre kidolgozott metódusa minimalizálja a környékbeli méhészetekre való átfertőzés veszélyét. A rezisztens családok megfelelő védelem és monitoring mellett atka elleni vegyszeres védekezés nélkül is alkalmasak lesznek hagyományos és bioméhészetre. A külföldi kísérletekből az is kiderült, hogy a már atka rezisztens családok/anyák áttelepítve egy másik országba elvesztették ellenálló képességüket. A kutatók javaslata, hogy országonként, tájegységenként hasonló kísérlettel hozzanak létre varroa rezisztens állományt, ami természetes módon biztosítja a helyi mézelő méhek egészséges populációját.
A kísérlet időtartama alatt szakmai felügyeletet és segítséget fogunk igénybe venni. A projekthez szakmai együttműködő és támogató partnereket keresünk. Az eredményeket közreadjuk, megosztjuk. Végeredményül varroa atka rezisztens krajnai méhcsaládokat hozunk létre és ezáltal magas minőségű, vegyszermentes méhészeti termékeket tudunk a helyi közösségek javára termelni. A cél eléréséhez fel kell építenünk a helyi infrastruktúrát. Ehhez a Lovas hrsz 076/5 ingatlant ki kell vonni a magterületi besorolásból.
2. EGYÉB TERVEZETT KÍSÉRLETEK: VARROA ATKA REZISZTENS MÉHGÉNÁLLOMÁNY LÉTREHOZÁSÁRA
a. Kémiai hordozótól mentes kezelés
2015-ben a belga Genti egyetem szervezésében sikeresen kezeltek 140 családot egy mágneses rezonancia elvén működő metódussal. Dale és Jan Laurens módszertanával 6 különböző méhészetben tesztelték sikerrel az eljárást. (Információnk a kísérletet vezetőkkel való levelezésből származik.) A családok több mézet termeltek miközben visszaesett az atkák száma. A varroa atka rezisztencia nem alakult ki. A módszer célja a méhek érzékenységének csökkentése fizikai beavatkozás nélkül. Az atkairtás helyett a méhek immunitásának növelése a hangsúlyos ebben a kísérletben (Ughent 2015). A mágneses rezonanciát Magyarországon is sikeresen alkalmazzák orvosi diagnosztikában, állatgyógyászatban. A rovarok kezelése speciális és kevéssé kutatott terület. A terepen - az egészségesebb méhcsaládok érdekében -a gentihez hasonló kísérleteket is tervezünk végezni.
b. Biodinamikus kezelés
Az 1920-as években indult el az első ökológiai szemléletű gazdálkodási elv a biodinamika. Az elméleti alapokat Rudolf Steiner természettudós írta le (Előadások a biodinamikus gazdálkodásról, A méhek lényéről, 1923). Ahogy a biodinamikus növénytermesztésre, úgy a méhészetre is kidolgozásra került egy méhcsaládok kezelését célzó szakmai protokoll (Demeter irányelvek). Ezen belül vegyszermentes varroa atka kezelésre bíztató hazai tapasztalatok, megfigyelések állnak rendelkezésre. A terepen - az egészségesebb méhcsaládok érdekében - biodinamikán alapuló kísérleteket is tervezünk végezni.
3. TERÜLET ADOTTSÁGAI MÉHÉSZETI SZEMPONTBÓL
A területünk kifejezetten alkalmas méhészeti tevékenység végzésére.
- a méhek számára ideális déli tájolású földterület, árnyékot adó ligetes rész áll rendelkezésre
- a röpkörzet legnagyobb része vegyszermentes természetvédelmi terület
- egymástól elkülönülő helyeken telepíthetők a kaptárcsoportok/pároztatók
- állandó tiszta forrásvízhez jutnak a méhek
- szántóterületen méhlegelő kialakítható
- heves viharoktól, jégveréstől mentes terület
- folyamatos hordás biztosított, ezért a szirupos etetés minimalizálható vagy elhagyható
4. MÉHÉSZETI TEVÉKENYSÉGÜNK
Az elmúlt 5 évben
Megvásároltuk Lovas külterületél lévő 11,23 ha legelő/erdő/szántó besorolású ingatlanunkat. Megszereztük a szükséges képzettségeket: méhész, gazda/biogazda, PDC - permakultúra tervezés, halász, erdőművelő. Elvégeztük a gazdálkodás indításához szükséges adminisztrációt (MVH, NAK, NÉBIH, OMME) Hosszú távú és átfogó tervet készítettünk projektünkhöz.
2019-ben
Telepítettünk 10 családnyi méhet a területre. A méhészkedéshez szükséges alapvető eszközöket részben megvásároltuk/elkészítettük (NB kaptárak, itató, figyelmeztető táblák, pergető...).
2020-ban
Fő célunk a gazdaság engedélyeztetése. Gazdálkodási tervünket minden hivatal támogatja, egyesek mintaértékűnek tekintik azt. Jelenleg a legfontosabb lépés a magterületi besorolás alól történő kivonatás. Ugyanis tervezett épületeink felépítése nélkül (méhesház/méhkelenc /ökoház/gazdasági épület) a gazdálkodást nem tudjuk irányítani, felügyelni. További céljaink; partnerség kialakítása szakmai szervezetekkel, méhcsaládok szaporítása, tapasztalatszerzés, méztermelés. Az előírásoknak megfelelő tájékoztatási, bejelentési kötelezettségeknek eleget teszünk. A tevékenységet a vonatkozó jogszabályok és a szakmai előírásoknak megfelelően látjuk el.
2021-ban
Bővítjük a családszámot, beszerezzük a további eszközöket és elkezdjük az értékesítésre szánt méhészeti termelést. Reményeink szerint addigra felépülnek a szükséges építmények. Megkezdjük a génállomány fejlesztési programunkat. Csatlakozunk az on-farm hálózat kutatási programjához. (Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet működtet egy on-farm kutatói hálózatot, ami szakemberek bevonásával segíti a bioméhészeket. "Az ÖMKi méhészeti on-farm hálózat célja, hogy olyan új, kaptáridegen anyagoktól mentes méhegészségügyi technológiákat dolgozzon ki, melyek lehetővé teszik a szermaradványoktól mentes, fenntartható hazai méztermelést." https://biokutatas.hu/meheszeti-kutatas/)
2022-ben
Méhgénállomány fejlesztési program kiterjesztése az erdőre is, felülvizsgálat, adatgyűjtés. Erdei környezetbe, kísérleti jelleggel természetes méh otthonokba (rönk kaptár, méhesfa) helyezünk szelektált családokat. Közzétesszük az eredményeinket. Folytatjuk az on-farm hálózatban megkezdett munkát. Bővítjük a méhészeti termékek körét. Értékesítjük a termékeket.
Hosszútávon
Folytatjuk a kísérletet és a méztermelést, valamint méhészeti bemutatóközpontot, méhes tanösvényt tervezünk.