PERMAKULTÚRA GAZDÁLKODÁSI TERV
KIHÍVÁS
Inváziós fajokkal való borítottság kb. 50-60 %-os. A hasznosítandó terület talajeróziónak kitett. A terep meredek, szintkülönbség a legalacsonyabb és a legmagasabb pont között 35 méter. A feltalaj lekopott, vízmegtartó képessége csekély. Az eredeti sokszínű flóra a korábbi emberi beavatkozás miatt évről-évre szorul vissza. A terület Natura 2000 besorolású, a hasznosítás szabályozása a mára kialakult, degradálódott életközösség fenntartását célozza. A terület elkülönül a környező településektől, az infrastruktúra egy földút formájában van csupán jelen. Az elszigeteltség magában rejti az ökológiai szemléletű méhészkedés lehetőségét.
Megoldás: a célhoz választott helyes eszköz. Alapos tervezést követően olyan gazdálkodási mód választása és alkalmazása, amely lehetővé teszi az eredeti fajgazdagság visszaállítását és emellett az ökológiai, kisléptékű termelést is.
FŐ LÉPÉSEK, ÜTEMEZÉS ELSŐ 5 ÉVRE
- Koncepció és végleges gazdálkodási terv kidolgozása, szükséges engedélyek beszerzése;
- A tervek gyakorlati megvalósítása különös tekintettel a legelő fenntartására, feltalaj építés 'soft' módszerekkel, méhészeti tevékenység kezdete; fás szárú növényi rendszerek telepítésének megkezdése;
- Szükséges beruházások megtétele; infrastruktúra, épületek felépítése; lágyszárú növények telepítése; méhészet bővítése;
- Legelőfenntartás tervezett legeltetéssel a célszerű állatállomány telepítésével, adatgyűjtés; eredmények felülvizsgálata, a tapasztalatok megosztása; méh génállomány fejlesztési- és kutatási program kezdete; állattartás termékeinek értékesítése
- Tervezett legelőfenntartás folyamatos adatgyűjtéssel, felülvizsgálat; méh génállomány fejlesztési program kiterjesztése az erdőre, felülvizsgálat, adatgyűjtés; állattartás és növénytermesztés termékeinek értékesítése
KORÁBBI ÁLLAPOT
A https://mapire.eu oldal térképei között először a 'Magyarország (1782-1785) Első katonai felmérés' térképen szerepel a terület, mint Kopasz hegy. A 'Magyar Királyság (1819-1869) Második katonai felmérés'-ben Kopasz-tető látható, ahol már feltüntetik a szántót is. A 'Habsburg Birodalom (1869-1887) - Harmadik Katonai Felmérés'-en Káposzta-tető néven említik. A 'Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század)' felmérésén jól látható, hogy a mai 076/5 hrsz legelőn 3 forrásból táplálkozó összesen 2 vízfolyás halad át és csatlakozik a Király-kúti-patakba. A térképet a mai pontos felmérésekhez igazítva beigazolódott az a feltevésünk, hogy egykor a szántó területen haladt keresztül az egyik vízfolyás. A környék forrásait bejárva és a szintvonal térképeket megvizsgálva látható, hogy a domborzati viszonyok konkávból konvex formába lépésekor bukkannak elő a források. A szántó területén és az attól déli irányba elterülő legelőn ilyen formaváltás látható. A szántó déli része kisebb medencét képez. Feltételezzük, hogy a szántótól északi irányban található 077 hrsz - helyi védettségű - erdő talaja nagy víztömeget zár magába. A nagyobb tölgyek pedig anno a domb karsztvíz készletéből feltehetőleg a felszínre pumpálták a vizet. A korábbi források a feltalaj kopás, fakivágás, bányászati tevékenységek és kútfúrások miatt elapadtak, vagy a felszín alá kerültek.
JELENLEGI ÁLLAPOT
Legelő
076/5, 076/1
A 2017 júniusi adás-vételi szerződéskötést követően elkezdtük a terület felmérését. Természetvédelmi szakmérnökkel, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő bevonásával bejártuk a területet. Dokumentáltuk a legelő növényeit, megfigyeltük az ott élő madarakat, nagy vad fajok mozgását, területhasználatát.
Vaddisznók túrásának nyomai megtalálhatók a legelőn, de nem zavaró mértékben. A 076/5 és a 076/1 legelőkön 1-1 helyen látható kiterjedt üregi nyúl járat rendszer. Környékükön jellemző a ragadozó madarak vadászatának nyoma, madár tollak, köpetek.
2018 nyarán a legelő három pontján kísérletként egy 25x25 cm-es négyzetben kb. 10 cm mélységben próbáltunk talajmintavétel céljából földet kiemelni. A tapasztalat: a talaj középkötött, enyhén agyagos, köves és jól lazítható. 20 cm mélységben felkeményedik. A kiemelt rögben gilisztát nem találtunk. Ezentúl hivatalos talajmechanikai vizsgálatot is végeztettünk.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal is konzultáltunk a legelőt illetően. Adataikon a helyszín jellegtelen gyep- ként szerepel, amelyen nincsenek különösen védendő állat vagy növény fajok.
A legelő nitrátérzékeny terület.
2017-ben még a korábbi tulajdonos végeztette el a kötelező évi kaszáltatást. Ezzel együtt a legközelebbi lovasi szomszéd; Márffy Bence pásztoroló legeltetést folytatott szarvasmarhákkal.
2017-ben, a 076/5 hrsz. dombtető ligetes része teljes egészében becserjésedett volt. Az akác és kökény cserjéktől nehezen lehetett azt megközelíteni. 2018-ban szárzúzást rendeltünk, melynek előfeltételeként a vállalkozó erdészeti tuskózúzást végzett. Most bejárható a terület, hogy kijelölhessük, mely fák maradjanak meg. A területre jellemző lombos fafajok magoncaiból (molyhos tölgy, cser, vadkörte) folyamatában tudunk fás legelő rendszert szelektálni a fekete fenyő liget helyére. A dombtető bozóttól megtisztított részén foltokban lágyszárú fajok jelentek meg. Az aprított bozót vastag mulccsal vonta be a felszínt. A szárzúzást követően ragadozó madarak nagy számban jelentek meg a legelőn.
A dombtető nyugati részén az akác sarjak még 2018 őszére visszanőttek. Az erdőszéli cserjésedés is elindult. A kb. 1000 nm akác sarj leverésére és a 076/5 legelőn található 3 db akácfa kivágására kötelezett bennünket a hatóság. Ezt a munkát 2019 tárgyévben elvégezzük a szükséges bejelentési és engedély beszerzési kötelezettségek mellett.
A 2008 és 2012 közötti Google Earth felvételek alapján a 076/5 legelő nyugati fele teljesen beerdősült. 2012-2015 között a fákat kitermelték, a legelő egésze addigra erősen cserjésedett. A bozótot a fenti időtartamban kiirtották. (A föld 2017 júniusa óta áll a mi tulajdonunkban.) A letermelt fák gyökere a talajban maradt és évről-évre sarjadzik. A legelő egész területén a kökény és a vadrózsa erősen sarjadzik. Ez minden évben visszaszorítást igényel. Legeltetett napokon a szarvasmarhák néhány órát tartózkodnak itt, a szúrós sarjak erősen korlátozzák a legeltetett terület kiterjedését. 2018 telére kértünk és kaptunk legeltetési engedélyt. A csapadékos időjárás miatt téli legeltetés nem történt.
Szántó
076/5
2017-ben a szántó növényzete 100%-ban somkóró-parlagfű (kb. 70-30% arányban) volt. 2018-ban az erdészet számára felajánlottuk a 076/5 'vadföld' részét, hogy azt bevessék lucernával és ezzel kezdetét vegye a szántó talajának feljavítása. A lucerna nem kelt ki. A szakszerű talajmunkák után a vizes és előkészített föld hetekig száradt mire belekerült a mag. Az azt követő csapadékmentes tavasz eredményeként 100%-ban parlagfű borította be a területet. Az erdészet ezt saját költségén két alkalommal még virágzás közben kaszáltatta.
Később a parlagfű visszaszorítása érdekében a kaszált szántót Em-bio mikrobiológiai aktiválószerrel permeteztük, fehérhere magot szórtunk ki. 10 nagybála szalmát terítettünk szét kézi erővel. Ez a szántó kb. 60%-nak lefedésére volt elegendő. A fehérhere 2018 őszére részlegesen benőtte a szalma mulcsot, szinte teljesen sikerült visszaszorítani a parlagfüvet. Vaddisznók túrásának nyomai fellelhetők. A fenti tevékenységeket a gazdálkodási naplóban rögzítettük.
Erdő
074
A 074
hrsz. területén, természetes módon alakult ki erdő a Király-kúti-patak feletti
meredek területen. Az erdő szervesen illeszkedik a keletről és nyugatról
határos beerdősült területekkel.
A légifelvételek alapján (Google Earth Pro - 2003-tól) az elmúlt 15 évben
fakitermelés csak csekély mértékben történt. Ezt alátámasztja, hogy az erdő
bejárható területein kevés fakitermelésre utaló nyom található. Az erdőterület egy része erősen rézsűs, a
talaj eróziója látható. Különösen kitett ennek a feltalaj patakhoz közeli
meredek része. Az erdőben több ökológiai szempontból értékes fa található: idős
vackorok, gyertyánok, hatalmas korhadó tölgyek. Az erdőben sok a földön
elterülő holtfa és a lábon száradt még ki nem dőlt egyed. Az erdő egy része a régészeti
terület határán belül esik. Elszórtan fellelhetők mesterségesnek tűnő,
szabályos mélyedések és bombakráterre jellemző tölcsérek. Ezeket benőtte a
növényzet. Róka és borzvárat, szarvas, őz fekvőhelyeket is találtunk, melyeket
nem bolygattunk. Az erdő határos a Király-kúti patakkal, ami állandó párás
légkört biztosít. Egyes laposabb területei kifejezetten alkalmasak természetes
gombatermesztésre. Az erdőt csak vadcsapásokon keresztül lehet megközelíteni.
Emberi károkozásnak nyoma nincs.
TERVEZETT ÁLLAPOT
A legelőn az invazív fajok minimálisra csökkennek, azok terjedése a tervezett legeltetéssel (Holistic planned grazing) kordában tartható. Az idegenhonos fajok helyét ismét a Balaton-felvidéki legelőkre jellemző vegetáció veszi át. A kisebb foltokban jelenlevő tipikus helyi fajok, kiterjednek. A szántóföldön értékes feltalaj keletkezik, ebben kultúrnövények már termeszthetők.
3. GAZDÁLKODÁSI TERV LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
A gazdálkodási terv célja, hogy rögzítse és bemutassa mindazokat a tevékenységeket, azok összefüggéseit, amelyek a gazdálkodás engedélyezéséhez, kivitelezéséhez koncepció szintjén szükségesek. A tervezés elméleti alapját a permakultúra nevű (©Bill Mollison, David Holmgren 1979) mezőgazdasági tervezési rendszer adja. A tervezés alapját a következő alapelvek képezik:
- etikus és felelős döntések saját és gyermekeink jövőjéért;
- a Földön lévő élő rendszerek alapja az együttműködés;
- gondoskodás a Földről: az élő rendszerek támogatása;
- gondoskodás az emberekről: a megtermelt javak megosztása közösségeinkkel;
- a Földi javak, erőforrások ésszerű felhasználása, szükségleteink racionalizálása;
A tervezés során a következő fontossági sorrendből indultunk ki:
1. Helyszín adottságai 2. Klimatikus adottságok 3. Térképezés, szintvonalak felmérése 4. Víz jelenléte, hozzáférhetősége 5. Megközelítés, utak felmérése és tervezése 6. Fák és évelő rendszerek 7. Infrastruktúra, épületek, közművek 8. Házi- és vadállatok, élőhelyeik, illeszkedésük a tájhasználatba 9. Talaj- és geológiai adottságok 10. Természetes energiák (Nap, szél, víz, biomassza) jelenléte 11. Erőforrások a terepen és közelében 12. Környező területek jellege, használata 13. Piac, anyagi erőforrások, közeli települések infrastruktúrája és elérhetősége 14. Jogi környezet, közigazgatási háttér.
A felsorolt 14 pontot a gazdálkodási terv elkészítése előtt a megfelelő szakemberek bevonásával részletesen átgondoltuk. (Természetvédelmi szakmérnök, talajmechanikus, erdész, térképész, jogász, konzultáció: a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság -vízügyi és vízvédelmi hatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park) Ahol szükséges volt terepi felmérést végeztünk. A felmerült nehézségekre -különös tekintettel a Natura 2000 besorolás szabályaira- válaszokat adtunk. Ezen válaszok egy - az engedélyeztetési folyamathoz kapcsolódó - részét belefoglaltuk a tervbe. Jelen koncepció elfogadását a fejlesztési folyamat fontos állomásának tartjuk. A szakhatóságok véleményét és javaslatait nemcsak várjuk, de szükségünk is van arra. A javaslatok a megvalósítási terv kidolgozásának alapját fogják képezni.
4. LEGELŐ
LEGELŐ FELJAVÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA
A legelőfenntartás alapját legeltetési terv fogja képezni. A Balaton-felvidéki legelők növényvilágának visszatéréséhez, a még jelen lévő fajok fenntartásához feltalaj építés szükséges. A cserjésedést vissza kell szorítanunk. Az alább részletezett problémák feltárásánál arra a következtetésre jutottunk, hogy a legelő jelenlegi állapotára nagy hatással volt az emberi beavatkozás. A két évszázadig jól működő legeltetésen alapuló területhasználatot követően ad hoc jelleggel következtek beavatkozások. Erdő és bozótirtás, évtizedes cserjésedés majd annak újra irtása. Az utóbbi két évtized fellelhető adatai, légi felvételei alapján ezeket a gyors problémamegoldás mechanikus eszközeivel, haszonszerzés és a büntetés, erdővé nyilvánítás elkerülése miatt végezték el.
A Balaton-felvidéki fás legelőkre jellemző flóra génállományának megőrzése nem lehetséges az eddig alkalmazott évi egyszeri, gépi szárzúzással. Ennek okai: a területet szárzúzó traktor tömöríti a feltalajt, környezetszennyező, kiszámíthatatlan időben érkezik és akkor térül meg a vállalkozónak, ha az egész legelőt egyben zúzza. Ezzel nem tartható az a Natura 2000 cél sem, ami szakaszos kaszálást ír elő. A gépi zúzás a foltokban jelen lévő védett növényfajokat a reprodukció előtt írtja. A növényekből táplálkozó és azon élő rovar fajokat pusztítja. A természetesen itt élő poszméhek és a krajnai méhek nektárja a szaporodásuk csúcsán tűnik el.
Természetes módon történő hasznosuláskor a legelőt a vad vagy háziasított állatok legelik és trágyázzák egyszerre. A jelenlegi pásztoroló szarvasmarha legeltetés hasznos. Az utolsó, olyan tevékenység évek óta, ami a növényvilágot szolgálja. Jól megfigyelhető, hogy a tehenek foltokban legelnek, többnyire ugyanazon a kb. 3-4 hektárnyi területen, 076/5 dél-keleti oldalán, valamint a -2018-as szárzúzás óta- 076/1 egy részén. A tehenek trágyája foltokban jelenik meg. A trágyalepények okozta bujafoltokból szúrós, tájidegen fajok nőnek. A mezei aszat, útszéli bogáncs, héjakút mácsonya az erősen kötött réti agyagtalaj tápanyag- és vízkészletét a végletekig kizsarolja. Egy-egy legeltetési ciklus után ezeket a később magot hozó gyomokat irtóvassal kellene eltüntetni. Távgazdálkodással ezt nem tudjuk teljesíteni. (Megoldási javaslat: Szakaszos legeltetés több állatfaj bevonásával)
A ritkuló növényi borítás közül a megmaradt, porló feltalajt a nagyobb zivatarok lemossák. A természetesen elhalt növényi részek hiányoznak a délkeleti, déli, délnyugati tájolású, meredek kb. 4,5-5 ha területű 076/5 legelőről. Ugyanez a parcella kitett a nyári tűző napnak. A fentiek együttes hatásaként 2018 nyarára nyomokban vadvirágot tartalmazó betyárkóró és egynyári seprence mező alakult ki.
Mindezek miatt a legelő fenntartására tervezett lépéseket kell tenni. A legelő állapotának javítására az alábbi tevékenységeket fogjuk elvégezni:
- legeltetés tervezése (Allan Savory - Holistic Planned Grazing);
- szakaszos kaszálás és feltalaj épülés elősegítése;
- szakaszos legeltetés több állatfaj bevonásával;
- fás szárú rendszerek kialakítása.
LEGELTETÉS TERVEZÉSE
A tervezett legeltetés évtizedes hagyományokra tekint vissza, azt világszerte sikerrel alkalmazzák. Célja a legelők regenerálása. Alapját az alábbi fő tevékenységek képezik: a terület növényzetének felmérése; szakaszolás tervezése; állatfajok választása; legeltetés; adatgyűjtés; ha szükséges újratervezés. Alkalmazásával 3-5 év időtartamban helyreállítható az eredeti növényállomány.
A módszert együtt alkalmazzák az ún. Yeomans Plow altalajlazítóval, ami szakszerű használat mellett 3 évig évi egyszeri lazítással kb 10-20 cm feltalaj építést tesz lehetővé. Mivel a terület a Natura 2000 szabályai alá esik; használata kizárt.
A tervezés során a területen fellelhető növényi állományból indulunk ki. Jelenleg nagy területen invazív fajok és erős cserjésedés tapasztalható. Ehhez és a domborzati viszonyokhoz szükséges igazítani azt, hogy milyen állatot, mekkora állománnyal, milyen időközönként és hol legeltetünk.
SZAKASZOS KASZÁLÁS ÉS A FELTALAJ ÉPÜLÉS ELŐSEGÍTÉSE
Mivel a speciális altalajlazító nem alkalmazható más megoldást kellett keresnünk. Egy komplex és odafigyelést igénylő feltalaj építési megoldást dolgozunk ki. Ennek fő elemei: kaszálás a kijelölt szelvények védendő növényi állományának reprodukciós idejének leteltével; kaszálék helyben hagyása szintvonalak alapján történő terítéssel; kaszálék permetezése mikrobiológiai aktiválószerrel.
A kaszálás egy kisméretű kb 50 lóerős traktorral megoldható.
A kaszálék szintvonalakra tervezett sávos terítése javítja a vízháztartást. Megfogja a lezúduló esőt és azt egyenletesen a talajba vezeti. Az altalajlazítást nem pótolja az erősen tömörödött, agyagos, köves területen. Viszont lehetővé teszi a tápanyagok lassú és egyenletes eloszlatását.
A terített kaszálék sáv szélessége maximum 1 méter, optimálisan 0,5-0,7 m. Ezt követően minimum 3-5 méter szünet a következő sávig. Ez segíti a védett növények fejlődését. Mivel a kaszálék mennyisége jelenleg csekély ez a sáv gyorsan fog komposztálódni és csak pár hónapra nyomja el az alatta lévő csírázó képes magokat, még élő gyökereket. A szintvonal alapján tervezett sávolás a talaj felszíne alatt -lágyszárúak gyökerei által elérhető mélységben- 3-5 méter széles sávban képes a vizet lassan és egyenletesen eloszlatni. Részben megoldva ezzel a sekély feltalaj gyors kiszáradásából eredő problémát.
A legeltetett állatok ürüléke és a komposztálódó sávok egyenletesen oszlatják el a feltalaj felső és az altalaj felső rétegébe a szerves anyagokat. A sávos terítést -megfigyelés, talaj és növény monitoring alapján- a következő évben hasonló módon folytatni kell. A tapasztalatok alapján, ha szükséges a sávok szélességét és magasságát az adott terület egységre kell szabni. Vagyis a nagyobb lejtésű területre magasabb sávot kell teríteni, a laposabbra szélesebbet. A leterített sávok vastagságának helyes megválasztásával a terítés évében azok mulcsként funkcionálnak. A következő évre a sávok alsó rétege a természetes feltalaj képződési/komposztálódási folyamatok és a mikrobiológiai kezelés miatt értékes, humuszban gazdag feltalajjá alakulnak.
Mikrobiológiai kezelés azért szükséges, mert a megfelelően végbemenő komposztálódási és talajképződési folyamatokhoz baktériumok és talajlakó élőlények szükségesek. A legelő körüli erdőben vastag levélborítást, alatta laza, humuszban gazdag feltalajt találunk, ahogy a hazai lombhullató erdőkben annak lennie kell. Az erdei és fás szárú növények mesterséges serkentésére gomba alapú ún. biofertilizer-t alkalmaznak. A lágyszárúak esetén baktérium alapút. Az erdei környezetben a mikrobiológiai egyensúly -megfigyelés alapján- fenn áll. A legelőn - megfigyelés alapján- nem áll fenn. Vagy nem a szükséges módon. Azokban a foltokban, ahol a szárzúzó nyomokban nagyobb kaszálék csomókat hagyott maga mögött elsősorban fás szárú növények (főleg kökény) sarjadnak. A mikrobiológiai kezelés az eddig látottak alapján azért szükséges, hogy a rét gomba alapú komposztáló folyamatait lecseréljük baktérium alapúra. A mikrobiológiai aktiválószer, úgy fejti ki a hatását, hogy a benne lévő baktériumok azon egyedei szaporodnak, amelyekre az adott helyen a legnagyobb szükség van. A felhasználásra választott aktiválószer, az Em-bio egyik hátránya: a napfény UV sugárzása miatt a kipermetezett baktériumok elpusztulnak. Ez itt előnnyé alakul, mert a kaszált növényi részek egy részét és az alatta lévő talajt már nem éri közvetlen napfény. Vagyis csak a terített sávokat kell kezelni és csak ott fog hatni a mikrobiológiai kezelés.
Az így kialakított sávokban megindul a humuszban gazdag feltalaj épülése és ezzel együtt a talajlakó élőlények megtelepedése. Mivel a sávolás évenként eltérő helyen valósul meg a teljes terület regenerációja minimum 3-5 év. 5 év alatt a legelő egészén elérhető a talajlakó mikroorganizmusok, élőlények, növények rekonstrukciója és egyensúlya. A módszer további előnye, hogy a feltalajba vissza tudnak költözni a talajéletet és növényi reprodukciót természetes módon fenntartó rovarok.
Ezzel az összetett, jól tervezhető, de egyszerűen megvalósítható legeltetési, kaszálási- és sávolási rendszerrel néhány év alatt vissza lehet szorítani a jelen lévő invazív fajok többségét. Az így kezelt terület domborzata változatos, a nap-szél hatás eltérő ezért az első évi megvalósítást követően monitoring vizsgálat szükséges. Tehát a dokumentált adatok alapján legalább az első 3 évben újra kell tervezni a sávolás szélességét, vastagságát és idejét, ezen felül a legeltetés elosztását, az állatlétszám sűrűséget és a legeltetett időt. Ezek a tevékenységek megkövetelik a napi jelenlétünket.
SZAKASZOS LEGELTETÉS TÖBB ÁLLATFAJ BEVONÁSÁVAL
A legeltetést három állatfajra alapozzuk: kecske, szarvasmarha, tyúk.
A legközelebbi állattartó szomszéd Márffy Bence pásztoroló legeltetést folytat saját legelőin illetve a mi területünkön. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy egymást segítendő tovább folytathassa ezt a tevékenységet. A szarvasmarhák előállítják a terület regenerációjához szükséges tápanyagot. A korábban részletezett nehézségek (lepény foltok, cserjésedés) további állatok bevonását és a személyes odafigyelést teszik szükségessé.
A kecskék a cserjét eredményesen vissza tudják szorítani. A magyar parlagi kecske fajtát fogjuk tartani. A kecske odafigyelést igénylő állat ezért 4-5 darabbal indítjuk a legeltetést. A szaporulattal pár év alatt 10-14 darabra fejlesztjük az állományt. Az állategység előírások ennek többszörösét teszik lehetővé. A célunk, hogy annyi állat legyen, amennyi a területhez kell. A tapasztalatok és a monitoring fogja megmutatni a szükséges létszámot. Ennyi állat számára lesz annyi kaszálék, hogy a téli eleséget helyben megtermeljük számukra.
A tyúkok szabad tartásos rendszerű 'tyúk-buszos' legeltetésének célja kettős. Kiegészítik a tehenek legelését és tojás formájában bevételt termelnek. Egy még jól kezelhető falkához kb. 200-250 tojótyúk tartása szükséges. Ennél jóval nagyobb egyedszám is tartható lenne, de a bio előírások egy falkára ennyit írnak elő. (A módszert kidolgozó szakember Joel Salatin (lásd You Can Farm: The Entrepreneur's Guide to Start & Succeed in a Farming Enterprise) Az állatokat a Haszonállat-fajtavédelmi Intézetből szerezzük be. A tyúkok optimális magasságban csípik le a növényeket. A nagy falka és az ideiglenes mozgatható 'tyúk-buszok' határai rákényszeríti őket, hogy ne válogassanak, hanem minden növényfajtát egyenletesen egyenek. A kapirgáló tyúkok a tehénlepényeket eloszlatják. A lepényekben fejlődő légylárvákat a tyúkok elfogyasztják. Annak megelőzésére, hogy a hasznos ganajtúrók megmaradjanak a területre a tyúkokat a tehenek után minimum 2 nap elteltével engedjük rá. Addigra a ganajtúrók levonulnak, de a légylárvák még nem kelnek ki. Mivel a tyúkok a rovarokat is fogyasztják fontos, hogy a teljes legelőterületet évente maximum 1-3 alkalommal járják csak végig. Ezáltal a rovarállomány nem károsul. Az április 24. és október 31. közötti legeltetési ciklusban közel 200 napig tarthatjuk az állatokat a legelőn. A tyúkok az ez előtti időszakban jó idő esetén a szántó arra alkalmas részén lehetnek. 20x20-as villanypásztor használatával ez napi 400 nm terület legeltetését eredményezi. Vagyis egy legeltetési ciklusban kb 8 ha területet járnak be. Ez megegyezik a rendelkezésre álló legeltethető területtel. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGy) alapján a szervestrágya-kijuttatásból eredő nitrogén hatóanyag mennyiségi korlátja: "170 kg/ha, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát." A tervezett állatlétszám által termelt nitrogén hatóanyag messze elmarad ettől az értéktől. A tervezett állatlétszám nem éri el a 'nagy létszámú állattartó telep' szintjét.
A tyúkok védelméről a prémes ragadozók ellen mobil elektromos hálókerítés fog gondoskodni. A tyúkok közé kakasok is kerülnek. A tyúkok mellett kb. 10-20 magyar lúd is helyet kap. A ludakat tyúk falkában tartása 'bio' gyakorlat a ragadozó madarak kártétele elleni védelemre. A ludak természetüknél fogva figyelik az ég felől jövő fenyegetést. Ha ragadozó madarat tapasztalnak; riasztanak. A legelő állatok őrzésére mudi pásztorkutyát tanítunk be. Mindezek által csökkenteni tudjuk a szőrmés ragadózók és a ragadozó madarak kártételét.
FACSOPORTOK TELEPÍTÉSE
A Nap, eső és szél eróziós hatásának csökkentése további lépéseket követel, hogy kb. 5 év elteltével csak tervezett legeltetésre legyen szükség. A rovarok, madarak, emlősök megtelepedése is indokolja a mezővédő sávok kialakítását. A legjobb megoldás több, sekély vízelvezető árok kialakítása lenne, de az mechanikai talajbolygatással jár. Ezért választottuk a szintvonalak szerint kialakításra kerülő cserje és fa sávok telepítését.
A vegyes cserje állomány az eltérő virágzási idővel és a tömeges hordás lehetőségével segíti az ökológiai szemléletű méhészkedést is, amelynek értelmében nem lehet cukorral és mézzel etetni.
A védősávok továbbá:
- megfogják a lemosódó talajt;
- részlegesen árnyékolják a legelőt lehetővé téve ezzel a különböző fényigényű növények fejlődését;
- csökkentik az állandó szélfújás erejét;
- táplálékul és pihenőhelyként szolgálnak vad- és háziállatoknak egyaránt.
Fa és cserje védősávok telepítésével a jelenlegi nyílt felszínt fás legelővé
alakítjuk át. Ez számszerűsítve kb. 35-45 tölgy/kemény lombos fa telepítését
jelenti. Ez az egyedszám megegyezik a dombtető ligetes részén található
feketefenyők számával.
A területen jellemzően északnyugatról fúj a szél. Időjárás változás esetén a viharok közeledtével a szélirány megváltozik, elsősorban nyáron a meleg Balatoni levegő délkeletről felfut a dombra. Ezeket a változó irányú szeleket a szántó északnyugati oldalára tervezett fásított élősövény és a keleti oldali védősávok mérsékelni tudják. A 076/5 legelő keleti részén - a két domb közé eső - erdőirtás felől erős északi szél fúj. Ezt két tervezett erdővédő sáv tudja délnek terelni.
Telepítésüket a jelen lévő természetes növényi rendszerek mintái alapján tervezzük. Ehhez olyan növényeket használunk, melyek megfelelnek a Natura 2000 szabályainak, jelen vannak a Balaton-felvidéken. Hosszú növekedésű, terebélyes lombkoronájú faként tölgyet, csertölgyet, molyhos tölgyet. Kisebb növésű faként vackort. Ezek nőnek elsősorban most is itt magoncként, tehát a helyi génállományú fák használhatóak. A vadkár megelőzése miatt a saját erdőből vett makkot vagy magoncot védett körülmények között előneveljük csemete koráig (amíg már túléli a vadrágást). A cserjék közé olyan fajokat válogatunk, melyek jól társulnak a tölggyel, támogatják a beporzókat, pillangókat és madarakat. Példa a cserjékre: húsos som, egybibés galagonya, kökény, fagyal, ostormén bangita, gyepűrózsa, kecskerágó, cserszömörce. A véglegesen telepített növények állományának helyes megválasztásához fontos, hogy a résztvevő hatóság állást foglaljon. A vegyes állomány kialakítása lehetőséget nyújt az ökológiai folyosó fajgazdagságának növelésére. A legelő területet nem fogjuk körbe keríteni vadhálóval. A nagy vad fajok mozgását így nem korlátozzuk.
5. SZÁNTÓ
SZÁNTÓ FELJAVÍTÁSA, FENNTARTÁSA, KEZELÉSE
A 076/5 korábbi vadföldként hasznosított szántója átvételkor elhanyagolt állapotban volt. Elsődlegesen a talaj állapotát fogjuk regenerálni. 2019 tavaszán befejezzük a szalmaterítést és pillangós méhlegelő keveréket vetettünk a talaj mechanikai bolygatása nélkül. (Az eke nélküli feltalaj építés és vetés módszeréről bővebben Masanobu Fukuoka: One straw revolution) A feltalaj épülése érdekében az ismételt szalmaterítés előtt újabb Em-bio permetezéssel juttatunk ki. A 2018 nyár végén vetett fehérhere szépen megeredt, 40-50%-ban borítja a földet és szalmát.
Az ismételt szalmaterítés előtt pillangós méhlegelő keveréket vetünk 2020 márciusban. Ezáltal elnyomjuk a parlagfüvet, mulcsoljuk és építjük a feltalajt. A korábbi kiszáradásból eredő problémát így orvosolni tudjuk. 2020 szeptemberben a pillangós keverék levirágzásával azt lekaszáljuk vagy legeltetjük szarvasmarhákkal.
Ezután rozst vetünk, melynek szalmáját aratás után visszaterítjük. Így további szalma mennyiséget már nem kell külső forrásból beszerezni. Ezzel kialakítunk egy olyan tápanyagban és talajéletben gazdag talajt, amelyben más növények is megtermelhetők.
A terület nincs lekerítve. A vadkár felmérésére lehetőséget nyújtanak a vetések. A 076/5 legelő és szántó területre vadkamera rendszert telepítünk. Pontosan fogjuk látni, hogy mikor, milyen állatokra lehet számítani. Ez alapján 2020-ban a szántóterületet élősövénnyel vesszük körbe. Az élősövénybe fákat is telepítünk, mert helyenként az erős szelet vagy tűző napot mérsékelni kell.
A szántóra ezen felül egy olyan tervet készítettünk, amely ökológiai és
termelési szempontból azt a lehető legjobban hasznosítja. A tervezés során
figyelembe vettük, hogy egy a földút felé mélyülő katlant alkot a domborzat.
FA ÉS ÉLŐSÖVÉNY ÜLTETÉS TERVEZETE
A szántó északnyugati kb. 1/3 része árnyékos. A felette elterülő rész borókás, tölgyes. Erre a felső részre 1600nm-en, mintegy az erdő folytatásaként diót, mandulát, gesztenyét, mogyorót és bogyós gyümölcsöt ültetünk. A facsemeték közötti részt nitrogén fixáló pillangós növényekkel vetjük be. Ez a terület kaszálható és legeltethető lesz. Hozott trágyára nem lesz szükség. Azt pótolják a pillangósok és az itt is legeltetett tyúkok.
Vadakat gátló élősövényként; nemesített kökényt, egybibés galagonyát, ostormén bangitát, gyepürózsát, kecskerágót, cserszömörcét, varjútövis bengét tervezünk ültetni, a szántó kerületére összesen 345 méter hosszan. Az élősövény megerősödéséig szükség lesz a szántó ideiglenes körbekerítésére vadhálóval. A szántó területén április végén és szeptember végén tápanyagpótlási és növényvédelmi céllal (kártevő rovarok) fognak a tyúkok legelni.
HUGELKULTUR ÁGYÁSOK TERVEZETE
A fásítástól délre 2-3%-os lejtésű, szintvonalra tervezett kb. 1,5 méter magas ún. hugelkultur ágyást terveztünk 104 méter hosszan 312 nm alapterületen.
Ez egy erdészeti rendszerekben alkalmazott technika, amellyel a kivágott fák gyökér tönkjét -fejjel lefelé- a földbe temetik, a leütött és kiszárított bozótot, akác sajrakat rárakják majd földdel fedik. Azonnali pillangós és zöldség vetés után szalmaborítást kap a rendszer, amely kb. 30-40 éven keresztül komposztálódik és lassan, egyenletesen teríti a tápanyagot és a vizet. A 'hugelkultúr' ágyás fokozatosan átveszi a körülötte lévő legelő flóráját majd évtizedek alatt ellaposodik, idővel lényegében eltűnik.
ZÖLDSÉGÁGYÁSOK TERVEZETE
A hugelkultúr ágyásoktól Délre virág, fűszernövény kert és saját célra termelt mélymulcsos (ásás mentes) zöldség ágyások kerülnek kialakításra. Ettől keletre takarmánynövények (lucerna) kerülnek. A zöldségágyásoktól nyugatra a fennmaradó kb. 3000 nm területen két szántó parcellát alakítunk ki, melyek a háziállatok ellátását szolgálják gabonafélével (alakor,rozs). A telepítést követően a szántó egészét talajbolygatás nélkül műveljük.
6. ERDŐ
ERDŐ ÉS A MÉHEK
Több olyan kisebb, laposabb terület van az erdőben, ahol 'élő' aljzatúra átalakított Nagy Boczonádi méhkaptárral, kísérleti jelleggel megkezdjük a méhek erdei környezetbe való visszaszoktatását. Ehhez kapcsolódóan 2 db rönkkaptárt helyezünk fel a nagyméretű fákra a természetes méh otthonok imitálására. Ezekből a 'kaptárakból' nem, vagy csak korlátozottan fogunk mézet gyűjteni. Továbbá 2 db rajbefogó ládát helyezünk ki a nagyobb fákra. Az öreg fák állományát felmérjük, szelektáljuk és a kiválasztott egyedeket meghagyjuk; későbbi méhesfa kialakítás céljára. Tovább Jövő Méhei projektre
ERDŐ ÉS A GOMBÁK
A kitermelt fák ágfa részeit természetes gombatermesztéshez fogjuk használni. Részletek a módszerről: https://www.fieldforest.net/ A meredek szakaszokon rézsűt alakítunk ki, a gombatermeléshez használt letermett rönkökből, így a faanyag helyben marad és a feltalaj erózióját meggátolja.
FAKITERMELÉS
Ehhez az erdőtérképünk alapján külön térképet készítünk. A fakitermelést a szükséges tüzelőanyagunk kitermelése céljából (max. 3-5 m3/év) és az erdő fiatalodását elősegítendő fogjuk végezni erdész segítségével.
7. ÖSSZEFÜGGÉSEK
ÖSSZEFÜGGÉSEK
A permakultúra egyik alapelve, hogy az elvégzett tevékenységek egymást segítik és kiegészítik. Ezt a gyakorlatban kell megvalósítani. Néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy ez a mi esetünkben hogyan valósul meg.
Legeltetés és kaszálás: a legeltetésbe vont három állatfaj eltérő legelési szokása kiegészíti egymást. Teljes körű és egyenletes legelést biztosít. Megoldja a cserjésedés, tehénpecsét és tápanyag eloszlás problémáját. A haszonállatok tojást, tejet és húst termelnek. A kaszálék- és a szántóföldi kultúra egy része helyben szolgáltatja a táplálékukat. Az istálló alom szükségletét fedezi a szalma és ágapríték. A keletkező komposzt táplálja a szántó növényeit.
Infrastruktúra: az építmények több funkciót kapnak, részt vesznek a természet körforgásában.
A méhkelenc védett helyet nyújt a méheknek, tárolhatók benne az eszközök, feldolgozható a termék, előkészíthetők a keretek, alkalmas a hagyományos méhészeti technológia bemutatására.
Ökoház esetében a tető egyik része a legelő részévé válik a másik része gyűjti a vizet. Azt többszörösen használjuk és szűrjük: ivóvíz, fürdővíz, akvakultúra. A szürkevizet tisztítása után mikronövények termesztésére és aquapóniás növénytermesztésre használjuk. A termesztő rendszerek párologtatják, szikkasztják a vizet.
Az utak tervezése elérhetővé teszi mindhárom épület megközelítését, emellett a vízelvezetést, az erózió csökkentését is szolgálja, a mellé telepített sövénysor táplálja a rovarokat és madarakat, fészkelő helyet jelent a madaraknak.
ANYAGI FORRÁSOK
Gazdaságunkat lépésről lépésre - anyagi kereteinkhez mérten tervezzük felépíteni. Mind az épületek felépítése, mind a gazdaság éppen soron következő lépései szakaszolva lesznek, hogy ne csússzunk ki a rendelkezésre álló tőkéből és időkeretből. 3-5 éven belül fel tudjuk építeni a teljes gazdaságot. Számításinkban reálisak vagyunk.
Támaszkodunk az önerőnkre, valamint tervezünk pályázni, állami támogatásokat igénybe venni, kickstarter (közösségi finanszírozású) projekteket indítani, szponzorokat keresni. A nagy élő munkaerőt kívánó feladatokat kalákában, workshopokon valósítjuk meg.
Első években még több lábon állva (más munkahellyel is) megtámogatva a pénzkeresést, később, amint lehet, a megtermelt terményeink eladásából, egyéb helyi bevételeinkből tartjuk majd fenn magunkat és bővítjük, építjük a gazdaságot is.
A GAZDÁLKODÁS HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ JÖVŐKÉPE
A munkánk nyomán kialakuló életközösségek össze fognak érni. A föld termékenyebbé válik. A mikrobiológia szintjétől az emlősökig olyan egymást támogató rendszer jön létre, ami minimális emberi beavatkozással (legeltetés) egyensúlyban tartja magát. Családunk mindezek által átállhat a környezettudatos életmódra. Négy gyermekünknek már ez a szemlélet lesz felnőttként a követendő példa. A helyi közösségeknek éltető élelmiszert szolgáltatunk. A Föld biodiverzitását növeljük. (legelő helyreállítás, vegyes szántókultúra, erdei sokszínűség)
A terv elkészítését a megfigyelések és az arra adható helyes válaszok alkotják. A terv néhány eleme túlmutat a szabályozás keretein, helyette arra épül, ami valós és hosszú távú megoldást nyújt ember és környezete együttélésére. A beépített módszerek egy része Magyarországon eddig kevéssé használt. A mérsékelt égövön azonban évtizedek óta sikerrel alkalmazzák ezeket. A természetes rendszerek imitációja lehetőséget nyújt a lehető legkisebb beavatkozásra a legnagyobb ökológiai nyereség mellett. Számszerűsítve: a teljes birtok 11,2323 hektárjának 1,5%-át teszi ki a területbolygatás. Mindeközben a 98,5% javára megoldja az ökológiai egyensúly helyreállítását. Teszi ezt úgy, hogy a beavatkozás által érintett területek is szerves részét képezik egy tág életközösségnek. Otthont ad mindannak, amit meg kívánunk őrizni: a saját emberi gyökereinket. Életteret biztosít az ökoszisztémában résztevő közösségeknek. A természet védelme gazdálkodó és hivatali szakember közös célja és érdeke. Bízunk benne, hogy a jó szándék, a pozitív látásmód és a közös érdek meghozza gyümölcsét. Felelős döntést és emberi együttműködést.